, Armada urnoje Hedwig Courths Mahler 

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

eladásába?
 Ezer örömmel, Lutz papi  ugrott apja nyakába a leány.  Pszintén
megvallva, idegennek érzem magam itt. Az én otthonom Rodenberg, mert a
tiéd és Hansé is az. Az anyám is német volt. És ott van mindenki, aki a
szívemhez nQtt. Mi, Hans és én, nem akarunk elszakadni sem tQled, sem Eva
Mariától és Ralftól. Mindent rád bízok, Lutz papi. Hansszal együtt mindketten
tudjuk, hogy mindent a mi javunkra fordítasz  csókolta meg az apját.
Hans ragyogó szemmel bólintott, és megszorította nagybátyja kezét.
 Köszönöm nektek  ölelte át a fiatalokat párás szemmel Lutz  , hogy
nem akartok magamra hagyni. Nagyon nehezen bírnám nélkületek. És hadd
mondjam meg most: Hans egy nap az, örökömbe lép, övé lesz a Rodenberg
Mqvek, amikor én már nem leszek.
 Ó, drága Lutz bácsi, a Jóisten tartson még sok-sok éven át közöttünk!
Szíves-örömest dolgozom a te vezetésed mellett, Ralffal vállvetve.
 Én pedig rögvest táviratozom, és idehívatom a társaság képviselQjét,
hogy még elutazásunk elQtt minden szükségeset elintézhessünk. Tizennégy
napig maradunk még, azután hazautazunk. A hátralévQ dolgokat majd odaát
rendezzük el. Végtére is karácsonyra otthon akarunk lenni.
 Otthon karácsonyozunk!  ujjongott fel Dolo.  Fehér karácsony! Hans,
ó, kedves Hans, milyen gyönyörq lesz!
A két fiatal összeölelkezett, és boldogan ragyogó tekintettel néztek
egymásra. Lutz Rodenberg szeme könnybe lábadt. Megboldogult feleségére
gondolt, akit most itt kell hagynia, hogy egyedül nyugodjék az idegen földben.
De az elhunyt asszony szerelme elkíséri Qt az új  nem, a régi hazába.
Néhány héttel késQbb Lutz és az ifjú jegyespár útnak indult hazafelé. Rio de
Janeiróban valóban arra a gQzösre szálltak, amely idehozta Qket. Armadán
minden a kívánságuk szerint alakult. Az új társaság élethossziglan a
szolgálatába fogadta Pedrót és a családját, ahogyan Lutz kikötötte. Pedro új
állasában még jobban tartotta magát, mint a régiben. Samet fekete társainak
felügyelQjévé léptették elQ. Egyébként is minden úgy rendezQdött el, ahogy
szerették volna, így megnyugodva kelhettek útra.
A visszaút különlegesen szépen telt. Lutz sütkérezett gyermeke
boldogságának fényében, és Qt magát is boldoggá telte a gondolat, hogy
tartósan maga mellett tudhatja.
 Eva Maria és férje a pályaudvaron fogadták a hazatérQket.
A fiatalasszony még semmit sem tudott fivére eljegyzésérQl. Hans és Dolo
személyesen akarták közölni vele a hírt.
Erre akkor került sor, amikor a család összeült a Rodenberg-villában. Nagy
volt az ujjongás.
Eva Mariának további izgalmakat is át kellett élnie, amikor végighallgatta,
miféle kalandokon ment keresztül Hans, és Dolo Armadán.
 Éreztem, hogy valami veszély fenyeget  vonta a karjába fivérét.  Egész
idQ alatt, éreztem.
 Most már nem kell többé érezned, Eva Maria. A te Hans bátyád
egyenesen a boldogság révébe evez.
 Mint a mesebeli Szerencsés János  élcelQdött Ralf.
Az idei karácsony még sokkal szebb volt, mint a tavalyi, amelyet Hans és
Dolo elQször ünnepelt együtt. Ezt már csak a rá következQ húsvét múlta felül,
amelyen a menyegzQjüket ülték. Lutz papi nevetve egyezett bele a korai
idQpontba, mondván:
 Annál hosszabb lesz a boldogságotok.
Amikor Hans ezen a csodálatos húsvét vasárnapon karjára vette ifjú
hitvesét, szelíden így szólt:
 Most már tényleg Szerencsés János vagyok, Dolo szívem.
 Maradj is mindig az, én imádott Hansom  nézett gyöngéden férje
szemébe Dolo  , amit én tehetek érte, megteszem.
 Hogy is lehelne nagyobb vágyam valaha is, mint téged boldoggá tenni,
édes kicsi feleségem.
Mélyen egymás szemébe néztek, és forrón megcsókolták egymást.
Ezen a napon Lutz Rodenberg majdnem ugyanolyan boldog volt, mint az
ifjú pár,  még ha másképp is. Tudta, hogy gyermekei a mézeshetek
elmúltával vele együtt fognak lakni a Melanie-villában. Maguk a fiatalok tették
ezt a javaslatot, jól tudván, mennyire megörvendeztetik ezzel. Jolante ugyanis
idQközben egy kislánynak adott életet, és Melanie asszony úgy érezte, még
annyi szeretetet tudna megosztani leánya családjával, hogy kinyilvánította
azon óhaját, miszerint Frankfurtba költözik, és leánya közelében kíván élni.
Így Lutz magára maradt volna a Melanie-villában, és ez nagyon elszomorította
volna. Dolónak eszébe sem jutott egyedül hagyni az Q szeretett Lutz papiját, és
Hans sem akart hallani errQl.
Így hát Lutz Rodenberg minden különösebb gond nélkül vált el
gyermekeitQl, tudván, hogy hamarosan visszatérnek hozzá, és addig is Eva
Maria veszi háziasszonyi szárnyai alá.
Hans és Dolo pedig könnyq szívvel indulhattak nászújukra, és örvendeztek
ifjonti boldogságuknak.
VÉGE
VÉGE
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Hedwig Courths-Mahler: Die Herrin von Armada [ Pobierz całość w formacie PDF ]
  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • modemgsm.keep.pl