,
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
eladásába? Ezer örömmel, Lutz papi ugrott apja nyakába a leány. Pszintén megvallva, idegennek érzem magam itt. Az én otthonom Rodenberg, mert a tiéd és Hansé is az. Az anyám is német volt. És ott van mindenki, aki a szívemhez nQtt. Mi, Hans és én, nem akarunk elszakadni sem tQled, sem Eva Mariától és Ralftól. Mindent rád bízok, Lutz papi. Hansszal együtt mindketten tudjuk, hogy mindent a mi javunkra fordítasz csókolta meg az apját. Hans ragyogó szemmel bólintott, és megszorította nagybátyja kezét. Köszönöm nektek ölelte át a fiatalokat párás szemmel Lutz , hogy nem akartok magamra hagyni. Nagyon nehezen bírnám nélkületek. És hadd mondjam meg most: Hans egy nap az, örökömbe lép, övé lesz a Rodenberg Mqvek, amikor én már nem leszek. Ó, drága Lutz bácsi, a Jóisten tartson még sok-sok éven át közöttünk! Szíves-örömest dolgozom a te vezetésed mellett, Ralffal vállvetve. Én pedig rögvest táviratozom, és idehívatom a társaság képviselQjét, hogy még elutazásunk elQtt minden szükségeset elintézhessünk. Tizennégy napig maradunk még, azután hazautazunk. A hátralévQ dolgokat majd odaát rendezzük el. Végtére is karácsonyra otthon akarunk lenni. Otthon karácsonyozunk! ujjongott fel Dolo. Fehér karácsony! Hans, ó, kedves Hans, milyen gyönyörq lesz! A két fiatal összeölelkezett, és boldogan ragyogó tekintettel néztek egymásra. Lutz Rodenberg szeme könnybe lábadt. Megboldogult feleségére gondolt, akit most itt kell hagynia, hogy egyedül nyugodjék az idegen földben. De az elhunyt asszony szerelme elkíséri Qt az új nem, a régi hazába. Néhány héttel késQbb Lutz és az ifjú jegyespár útnak indult hazafelé. Rio de Janeiróban valóban arra a gQzösre szálltak, amely idehozta Qket. Armadán minden a kívánságuk szerint alakult. Az új társaság élethossziglan a szolgálatába fogadta Pedrót és a családját, ahogyan Lutz kikötötte. Pedro új állasában még jobban tartotta magát, mint a régiben. Samet fekete társainak felügyelQjévé léptették elQ. Egyébként is minden úgy rendezQdött el, ahogy szerették volna, így megnyugodva kelhettek útra. A visszaút különlegesen szépen telt. Lutz sütkérezett gyermeke boldogságának fényében, és Qt magát is boldoggá telte a gondolat, hogy tartósan maga mellett tudhatja. Eva Maria és férje a pályaudvaron fogadták a hazatérQket. A fiatalasszony még semmit sem tudott fivére eljegyzésérQl. Hans és Dolo személyesen akarták közölni vele a hírt. Erre akkor került sor, amikor a család összeült a Rodenberg-villában. Nagy volt az ujjongás. Eva Mariának további izgalmakat is át kellett élnie, amikor végighallgatta, miféle kalandokon ment keresztül Hans, és Dolo Armadán. Éreztem, hogy valami veszély fenyeget vonta a karjába fivérét. Egész idQ alatt, éreztem. Most már nem kell többé érezned, Eva Maria. A te Hans bátyád egyenesen a boldogság révébe evez. Mint a mesebeli Szerencsés János élcelQdött Ralf. Az idei karácsony még sokkal szebb volt, mint a tavalyi, amelyet Hans és Dolo elQször ünnepelt együtt. Ezt már csak a rá következQ húsvét múlta felül, amelyen a menyegzQjüket ülték. Lutz papi nevetve egyezett bele a korai idQpontba, mondván: Annál hosszabb lesz a boldogságotok. Amikor Hans ezen a csodálatos húsvét vasárnapon karjára vette ifjú hitvesét, szelíden így szólt: Most már tényleg Szerencsés János vagyok, Dolo szívem. Maradj is mindig az, én imádott Hansom nézett gyöngéden férje szemébe Dolo , amit én tehetek érte, megteszem. Hogy is lehelne nagyobb vágyam valaha is, mint téged boldoggá tenni, édes kicsi feleségem. Mélyen egymás szemébe néztek, és forrón megcsókolták egymást. Ezen a napon Lutz Rodenberg majdnem ugyanolyan boldog volt, mint az ifjú pár, még ha másképp is. Tudta, hogy gyermekei a mézeshetek elmúltával vele együtt fognak lakni a Melanie-villában. Maguk a fiatalok tették ezt a javaslatot, jól tudván, mennyire megörvendeztetik ezzel. Jolante ugyanis idQközben egy kislánynak adott életet, és Melanie asszony úgy érezte, még annyi szeretetet tudna megosztani leánya családjával, hogy kinyilvánította azon óhaját, miszerint Frankfurtba költözik, és leánya közelében kíván élni. Így Lutz magára maradt volna a Melanie-villában, és ez nagyon elszomorította volna. Dolónak eszébe sem jutott egyedül hagyni az Q szeretett Lutz papiját, és Hans sem akart hallani errQl. Így hát Lutz Rodenberg minden különösebb gond nélkül vált el gyermekeitQl, tudván, hogy hamarosan visszatérnek hozzá, és addig is Eva Maria veszi háziasszonyi szárnyai alá. Hans és Dolo pedig könnyq szívvel indulhattak nászújukra, és örvendeztek ifjonti boldogságuknak. VÉGE VÉGE A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Die Herrin von Armada [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ] |
Podobne
|